Joggal tartja jó eredménynek a Jobbik a választások első fordulójában elért 17 százalékos eredményt. A választási kampány híradásainak statisztikájából ugyanis kiderül, a radikális, nemzeti pártnak az elmúlt három hónapban jelentős média-ellenszéllel kellett megküzdenie. Az egyes televíziós csatornák mögött lévő érdekcsoportok a kampány első felében a pártot elhallgatással, a másodikban rágalomhadjárattal próbálta ellehetetleníteni.

Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) évek óta elemzi a hírműsorok statisztikáit. A számsorok az ORTT honlapján bárki számára hozzáférhetők. A mutatókból kitűnik, hogy a választás közeledtével a híradók arányaiban nagyobb megjelenést biztosítottak a kormányzásra készülő Fidesznek, mint a katasztrofális vereséget elkerülni igyekvő MSZP-nek. Sajátos jelensége volt a kampányidőszaknak a Lehet Más a Politika formáció szerepeltetése. A liberális pártot a média az ismeretlenségből hét százalékos parlamenti erővé pumpálta fel.

Legyen Mindig Propagálva!

Ez a kijelentés az ORTT adatsorai szerint február elején leginkább a Fideszre és az LMP-re volt jellemző. Az országgyűlési választásokon induló pártok tagjainak hírműsorokban való szereplésében már ekkor erőteljes volt a Fidesz fölénye. Az MTV esti fél nyolcas híradójában egy hét alatt a kormánypárti MSZP alig két százalékkal szerepelt többet, mint a Fidesz. A hírösszefoglalóban rajtuk kívül, a belharcokkal küzdő MDF, illetve közel azonos mértékben, két százalékban az LMP és a Jobbik jelenhetett meg. A tv2 és az RTL híradásaiban viszont ekkor még egyetlen szó sem esett a parlamenti pártokon kívül más politikai erőről. Február közepén azonban jelentős átrendeződés kezdődött a hírműsorok szerkesztési elvében. Az RTL Híradójában az LMP megjelenése a semmiből 1,6 százalékra növekedett, a Duna Tv híradásában az európai parlamenti képviselettel rendelkező Jobbik 1,2 százalékos megjelenésével szemben az LMP összes szereplése 2,5 százalékra ugrott. Az RTL Klub híradásának nézői ezen a héten egyetlen hírt sem halhattak élőszóbeli szerepléssel a Jobbikról, míg az új SZDSZ -LMP- politikusai 3,2 százalékos szereplési lehetőséget kaptak a csatorna hírszerkesztőitől. A hírműsorokban különösen fontos, ha egy témában a szereplő arccal, saját hangon mondhatja el gondolatait ezzel ugyanis részben ismertté válik, másrészt hitelesíti az elhangzottakat.

Február harmadik hetében ismét változott a hírszerkesztők hozzáállása a Jobbikhoz. A közszolgálati csatorna esti híradói a Jobbikról egyetlen hírt sem közöltek, az LMP viszont 2,2 százalékban volt jelen az adásban. Az elhallgatás eszközét alkalmazta az Echo Tv híradója is, adásidejükön az MSZP 26,7, a Fidesz 62,1 és az MDF 11,2 százalékban osztozott. A parlamenti erők mellett az LMP szerepeltetése és a Jobbik elhallgatása egészen február végéig jellemző volt. A február 22-i héten a közszolgálati rádió leghallgatottabb híradásában az LMP összes szereplése öt és fél százalékra rúgott a Jobbik nulla, az MDF 16,6, a Fidesz 55,7 és az MSZP 22.2 százalékos megjelenése mellett. Az RTL Klub ugyanakkor nagy teret szentelt - 18,5 százalék - a Jobbiknak. Ezekben az anyagokban azonban szinte kizárólag egy-egy botrányos, elsősorban magánéleti ügyben magyarázkodó, azaz védekező szerepben jelenítette meg a Jobbikot. Az Echo Tv, az RTL-hez hasonlóan ebben az időszakban szakított azzal a hírszerkesztői gyakorlattal, hogy elhallgatja a Jobbikkal kapcsolatos híreket. A párt összeszereplése a hírműsorokban 3,5 százalékos volt.

Jobbik: Elhallgatás után össztűz

A hírműsorok koncepcióváltásának hátterében sokszor az a kiszivárgott felmérés állhat, amelyet a Fidesz belső használatra készített. Ebből kiderült, hogy a Jobbik magas részvétel mellett is teljesíteni tudja az Európai Parlamenti választásokon elért eredményét, sőt az ország északkeleti részében jóval túllépheti ezt. Vannak azonban olyan körzetek, - állapította meg a felmérés - ahol a Jobbik több mint öt százalékos előnnyel vezet az MSZP előtt ám, a fideszes jelölttől még biztonságos távolságban van. Ebben az időszakban az MTV esti híradójában négy, az RTL esetében tíz százalék felett volt a Jobbikkal kapcsolatos híradás. A Magyar Hírlap február végén indított lejárató kampányával párhuzamosan a lappal azonos tulajdonosi körben lévő Echo tv-ben is említésre került a radikális párt, valamennyi esetben egy botrányszagú írás kapcsán, védekező szerepbe kényszerítve.

Árulkodóak azok az adatok, amelyek a pártok listavezetőinek adott heti megjelenítését összegzik. Orbán 1324, Mesterházy 1246, az LMP-s listavezető Schiffer András 63 másodperc szereplést kapott, míg Vona Gábornak, a Jobbik miniszterelnök-jelöltjének 48 másodperccel kellett beérnie a hírműsorokban. Március idusára még markánsabbá vált az LMP és a Fidesz szerepeltetése a hírekben. A közszolgálati televízió esti híradóját összes megjelenés tekintetében 36 százalékkal a Fidesz vezette, az LMP négy százalékban volt jelent. Schifferék a Duna TV Híradójában ennél is nagyobb teret kaptak öt százalékkal. A közrádió Déli Krónikája továbbra is nem létező erőként kezelte, vagyis elhallgatta a Jobbikot, míg az LMP 8,3 az MCF Roma Összefogás pedig 4,1 százaléknyi szereplési lehetőséget kapott. Az az MCF Roma Összefogás, amelynek egyetlen listát sem sikerült állítania a lehetséges húszból. Az Echo TV híradójában a 26,7 százaléknyi kormánypárti szerepléssel szemben 61 százalék Fidesz állt, s egy százalék felett szinte kizárólag negatív, botrányos környezetben a Jobbik.

A hírműsorokban a nézők leginkább a politikusok élőszóbeli szereplésére figyelnek. Március elején a parlamenti pártokon kívül erre szinte csak az LMP kapott lehetőséget a hírszerkesztőktől. A közrádió Déli Krónikájában az LMP valamelyik politikusa 18,1 százalékban szerepelhetett élőszóban, míg a Jobbik egyetlen másodperc erejéig sem. A tv2 Tények és az RTL Klub is nyolc százalékos teret biztosított az LMP-s megnyilvánulások közlésére. A Lehet Más a Politika azonban nem botránypártként – holott számtalan visszaélés volt kopogtatócédula gyűjtésüknél – jelent meg a képernyőn. A március 22-ét követő hét hírműsoraiban a pártok listavezetői közül messze Orbán Viktor szerepelt a legtöbbször a hírműsorokban, összesen 26 alkalommal. Az MSZP jelöltjét, Mesterházy Attilát ebben a tekintetben majdnem megelőzte Schiffer András, előbbi 11, míg az LMP arca kilencszer szerepelt a hírműsorokban. Vona Gábor mindössze hét alkalommal jutott szóhoz a híradásokban.

A kampány célegyenesében a Jobbikra zúduló rágalmak után ismét az elhallgatás időszaka következett. A radikális párt jobbára csak kényszerből került a híradásokba, hiszen minden körzetben egyéni jelöltet állított. Ennek megfelelően az április 4-ével záródó héten Vona Gábor már csak egyszer szerepelt hírműsorban. Az összes szereplés tekintetében ebben az időszakban már a két nagy kereskedelmi csatorna közül a tv2 Tényeit is 51,9 százalékban a Fidesz uralta, az MTV esti Híradójában a kormánypárt és Orbán Viktor pártjának összes szereplésének aránya 16,2 illetve 40,6 százalék volt. A köztévé 10,8 százalékos felületet biztosított az LMP-nek a vizsgált időszakban 2,7 százalékot a Civil Mozgalomnak és 13,5 százalékot a Jobbiknak. A Déli Krónika műsoraiban a Fidesz 43,1 százalékos szerepeltetése mellett azonos időt adott 4,7 százalékkal az LMP, a Civil Mozgalom és a Jobbik számára is. A Hír tv csak a Fidesz és MSZP küzdelmével, az Echo rajtuk kívül az MDF-fel és a lejárató kampány folytatásaként három százalékban a Jobbikkal foglalkozott.

Az ördögi részletek

Hiába mutatható ki több csatorna esetében számszakilag a kiegyensúlyozottságra való törekvés, valójában szó sem volt erről. A hírszerkesztők ugyanis az adott orgánum tulajdonosi körének érdekeit tartják elsődlegesen szem előtt. Az ORTT hiába mutatja ki számok alapján, hogy adott időszakban mondjuk azonos arányban szerepeltette a Jobbikot az LMP-vel, azt már nem vizsgálják tartalomelemzéssel, hogy milyen ügyben és milyen szerepben kerülhetett képernyőre az adott politikai formáció. Az RTL Klub híradásaiban szinte kizárólag negatív előjellel volt jelen a párt: a jobbikos jelöltek bulifotóin, állítólag a Jobbiknak bankot rabló férfi történetén, plakáttolvaj aktivisták ügyén keresztül. Ha egy választópolgár kizárólag ennek a csatornának a híradásait nézi akkor az a kép alakulhatott ki a pártról, hogy abban szinte csak kétes erkölcsű, bűnöző hajlamú emberek vannak.

Ezzel szemben a csatorna több alkalommal bemutatta az LMP programját, a párt szinte kizárólag pozitív színben jelenhetett meg. A Lehet Más a Politika parlamentbe jutását nagyban köszönheti a hozzá lojális médiumnak. A párt folyamatos pozitív szerepben való szerepeltetése ismertté tette a párt és azt a látszatot keltette az emberekben, hogy egy jól szervezett az ország egészét behálózó szervezetről van szó, holott nem tudtak minden választókörzetben jelöltet állítani.

A tartalomelemzés rávilágíthatna arra a nyilvánvaló manipulációs lehetőségre is, hogy a hírszerkesztő dönti el, hogy egy párt képviselőjét egy botrányról, vagy éppen a programjáról kérdezi. A manipuláció legnyilvánvalóbb technikáját egy, az írott sajtóból vett példával érzékeltetjük. A Magyar Hírlap zászlóshajója volt a Jobbik elleni rágalomhadjáratnak. Március elején a cikk szerzőjének megnevezése, és a radikális párt cáfolatát tartalmazó közlemény nyilvánosságra hozatala nélkül közölt a lap egy írást Vona Gábor állítólagos szerelmi ügyeiről. Ugyanakkor a napilap mélyen hallgatott a Fideszt nyíltan támogató Tőkés László református püspök botrányáról. Az egyházi méltóság felesége beadta a válópert, mivel férje számos alkalommal megcsalta őt.

A napilap több alkalommal, imamalomszerűen, számtalanszor újraközölte Király András, a Jobbik leváltott szóvivőjének ügyét, akiről egy melegfelvonuláson készült képek kerültek nyilvánosságra és elővették amiatt is, hogy egy korábbi nyilatkozata szerint kipróbálta a füves cigit. Ugyanakkor hallgatnak Meggyes Tamás, a fideszes esztergomi polgármester, országgyűlési képviselő videójáról, amelyen kábítószert fogyaszt. Ezekből az esetekből ismerhető meg igazán a média hatalma.
Ha egy hírszerkesztő úgy akarja, az adott médium tulajdonosi körének érdekeit leképezve egy dolog létezik, a másik pedig nem nem. A Barikád olvasói tudják, hogy Meggyes Tamás kábszerezett, a Magyar Hírlapot böngészők nem... és a dolgok ennélfogva igazából nem a szavazás napján, a szavazófülkében dőlnek el, hanem jóval előbb. Ott, amikor az ember bekapcsolja a tévét és kinyitja az újságot és aztán...

Aztán szembetalálja magát a médiummal. Mi is az a médium? Kevesek manipulatív ösztönzésének közvetítői. Mindaz, amit kritikátlanul elfogadunk és jó hívőként követünk. Valójában néhány ember szándékainak megfelelően befolyásol bennünket...

Kováts Félix