Bevezető: 

Tolerancia konferencián jártunk a CEU-n, ahol egy cigány előadótól megtudtuk: a cigányság a társadalom betegsége, valamint, hogy nem kellene Olaszliszkával már foglalkozni, mert ott csak egy embert öltek meg, a cigány gyilkosságokban viszont kilencet.

Ismét a CEU adott helyet egy a Center for Policy Studies által szervett ACCEPT PLURALISM projekt kisebbségi, civil kerekasztal- beszélgetésnek. Az összegyűltek arról értekeztek, hogy Magyarországon miért nem befogadóak és elfogadóak az emberek?

Na persze. Ezért állítanak menórákat a fővárosok terein, ezért él mindenféle nemzet fia hazánkban és ezért emlékezünk meg mindenféle, emléknapokról, amelyek közül soknak semmiféle köze sincs Magyarországhoz. – a szerk.

Hogy mi is az ACCEPT PLURALISM? Egy olyan Angliából irányított projekt, mely többek között Magyarországon vizsgálja az etnikai, faji és vallási sokszínűség iránti toleranciát. Eleve már az szembeütköző, hogy Angliából, hogy lehet egy olyan kutatást végezni, ami komoly jelenlétet, empirikus vizsgálatot kíván? Amíg nem élnek együtt a cigányokkal nap- mint nap, addig honnan tudják, hogy milyenek is ők valójában? A konferencián egyébként kiderült, hogy ez természetesen nem sikerült. – a szerk.

Két csoportot vizsgáltak egy magyarországi kisebbséget, a romákat és az általuk bevándorlóknak nevezett- általunk pedig nemzettestvéreknek tartott- határon túli magyarokat. Ha egy jobb kocsmában így hívod a határon túli magyarokat, már akkorát kapsz, hogy lefejeled az alumíniumpultot. Ezt a jelzőt használni nemzettestvéreinkre feltételezi, hogy ezt a kutatást műveletlen férgek végezték. Kíváncsi lennék, hogy a korábbi angliai gyarmatokon élő, angol családokat lebevándorlóznám, mit is kapnék, mondjuk egy szurkolói kocsmában. – a szerk.

A kutatás eredményeként azt állapították meg, hogy a határon túli magyarokkal szemben a toleranciaszintünk kifejezetten pozitív, nemhogy elfogadjuk, de szeretjük is őket. A romákkal szemben tanúsított viselkedésünk viszont negatív. Lehet, hogy ez amiatt van, mert a határon túli magyarok nem elsőként a segélyt, netalántán a pénztárcádat követelik, ahogy találkozol velük? Emellett – bár a történelmünk jó ideje a cigánysággal is közös – közös gondolataink, értékeink vannak, amelyekre büszkék is vagyunk. A cigányságképviselőivel ezt a közösségi érzést legtöbb esetben nem lehet érezni, és akkor még finom voltam. – a szerk.

A témáról olyan alapítványok képviselői keseregtek, mint például a Haver Alapítvány, akik olyan foglalkozásokat tartanak, melyeken a zsidókról, zsidóságról, kirekesztésről és az antiszemitizmusról beszélnek. Valamiből meg kell élni… – a szerk.

Ott volt a Haver Alapítvány roma változata is az UCCU – Informális Roma Oktatási Projekt, akik – bizonyára az óriási igény miatt – lehetőséget teremtenek a nem cigány és a cigány fiatalok találkozására. Nem mintha erre nem lenne nap, mint nap lehetőség az utcán. Igaz a végkifejlet sokszor véres.

Képviseltette magát a Zachor Alapítvány, akik szerint fontos lenne, hogy a Holokauszt és a tolerancia a közoktatás részévé váljon. A szervezet fő célja, hogy felhívja a pedagógusok és a diákok figyelmét a rasszizmusra, az antiszemitizmusra és az előítéletességre. Ennek elérése érdekében többek között sétát szerveznek a régi pesti zsidó negyedbe. Külön érdekesség az, hogy az alapítvány állami támogatásban is részesül.

Az asztalnál ültek még a magyarországi internetes roma médiumok képviselői is. Többek között egy olyan portál is jelen volt, ahol szavazást indítottak arról, hogy meg kellene- e szüntetni a Jobbikot. Hát hogyne kéne, a végén még valaki komolyabban rákérdez, hova is tűntek el a roma felzárkóztatásra szánt milliárdok, és az OCÖ-s pénzek. – a szerk.

Természetesen, ahogy az lenni szokott a beszélgetés ismét egyoldalú siránkozássá alakult.

A résztvevők megvitatták, hogy Magyarországon nem a demokrácia ünnepnapjait éljük és a társadalom nagy része konzervatív jobboldali gondolkodású. Felháborító, elkeserítő a liberálisok és a kommunisták még a végén elvesztik a hősi harcot. – a szerk. Az emberek nem toleránsak sem a zsidósággal, sem a cigánysággal, sem a melegekkel szemben. Sőt az elfogadás mértéke az évek során egyre rosszabb lesz. Valószínűleg azért mert a fenn említett csoportok mind egytől-egyig mélyen toleránsak a magyarokkal, történelmi hagyományaikkal és értékeikkel szemben. Csak ezek a csúnya magyarok nem képesek erre… – a szerk.

Megdöbbentőnek tartják, hogy a tanárok a tolerancia elősegítése érdekében vagy nem tesznek semmit, vagy nem mernek tenni semmit és nagyon vékony az a réteg, aki fogékony arra, hogy az elfogadást belevegye az informális oktatásba. Kevés iskola és szakember nyitott a kérdésre. Nehéz úgy belevenne bármit is az oktatásba, hogy a tanárt óra közben megverik, leköpik, halálosan megfenyegetik. – a szerk.

Az alapítványok képviselői szomorúan vették tudomásul, hogy sok szülő úgy gondolja, hogy van égetőbb probléma, mint az, hogy a gyerekeik a zsidósággal foglalkozzanak. Hát igen a himnusz a magyar királyok, történelmi alakjaink és még sokezer dolog valahogy fontosabbnak tűnik. Úgy gondolom a tel-aviv-i családok is keveset foglalkoznak a magyarokkal, igaz ez mondjuk így lenne természetes. Mindenki foglalkozzon a saját ügyeivel. – a szerk.

Az UCCU egyik képviselője szerint akik a cigányság ügyeit kutatják általában rossz alapfelvetéssel közelednek hozzájuk, így nem tudnak hasznosítható válaszokat adni a roma integrálás problémájára. Kifejtette, akik a cigánysággal foglalkoznak, általában csak a felszínt karcolják, így nem ismerik meg kultúrájukat. Hozzátette, az előítéletesség ott kezdődik, hogy amit nem ismerünk, attól félünk. Javasolta, ha valaki vizsgálja a romákat vonjon be cigányokat is a kutatásba, mert csak így érthetjük meg őket. Példaként hozta fel, hogy nem tudhatjuk, hogy ő otthon hányadik napja virraszt és ennek következtében lehet, hogy már az is nagy szó, hogy egyáltalán bemegy az iskolába, nemhogy még tanuljon. Így fogalmazott: ha társadalmi befogadásról beszélünk, fogadjuk el őket olyannak amilyenek, ne várjuk tőlük, hogy rögtön átvegyék társadalmunk szokásait.  Rögtön?! Könyörgöm, hány száz éve lakunk egy országban élünk egy kultúrkörben? Emellett a cigányság jó részében hajlandóság sincs, hogy a társadalmi normákat betartsák. Ezek tényleg hülyének néznek mindenkit? – a szerk. Hozzátette, a tanárok kezében van a roma integráció kulcsa. A cigányokról kijelentette, ők a társadalom betegsége, és a magyaroknak kell „meggyógyítaniuk őket”. Szép hasonlat, kár, hogy a legtöbb gyógymódot már próbáltuk és egyik sem működött. – a szerk.

A konferencián elmondták, a média irányából megközelítve: úgy veszik észre, hogy Magyarországon egyre inkább erősödik a kisebbség ellenes hang. Szörnyülködve veszik tudomásul, hogy a 2006 óta ki lehet mondani egy televízió műsorban, vagy le lehet írni egy újságban, illetve internetes portálon, hogy „cigánybűnözés”. Mert persze ilyen, hogy is lenne… – a szerk. Ezért létrehoztak több olyan roma internetes portált, ahol ezt a negatív megítélést enyhíteni próbálják. Sajnálattal veszik tudomásul, hogy a véleményformáló médiumok nem kíváncsiak a roma tematikára.

Szerintük a politika és a média ellenük hangolja a közhangulatot. Például felháborítónak tartják, hogy az olaszliszkai lincseléssel még mindig foglalkozik a sajtó, pedig ott csak egy embert halt meg, bezzeg a cigány gyilkosságok során kilencen vesztették életüket. Kíváncsi lennénk, hogy ha mindezt visszájára fordítva valaki kijelentené, hogy miért foglalkozik mindenki a cigány gyilkosságokkal, miközben ott csak kilencet öltek meg, a Don-kanyarban pedig több mint százezer magyar honvéd esett el. Azt hiszem mindenféle jelzőt kapna a nagy liberálisoktól. Nekik persze mindent szabad. Ők hangoztatják, hogy a bűn az bűn bárki is követi el. Ezzel a kijelentéssel viszont az UCCU képviselője kiírta magát az ember kifejezés alól és a szemét patkány kategóriába vándorolt. – a szerk.  Arról persze nem esett szó, hogy a cigányok nap, mint nap hány idős embert támadnak és kínoznak meg, illetve hány és hány embert késelnek meg. Persze ezekről az esetekről, illetve a tettesek származásáról a média általában mélyen hallgat, ám ez a résztvevőket persze nem zavarta.

Elmondták a cigányok között nincsenek tőkés emberek, némelyikük már majdnem éhen hal. Elnézést, de ez a meghatározás a magyarok többségére is jellemző… – a szerk.

Következtetésképpen elmondták a tolerancia inkább a baloldalra jellemző, a jobboldal egyáltalán nem tette magáévá a roma kérdést. Döbbenetesnek tartják, hogy ma Magyarországon senki nem áll ki a kisebbségekért. Kérdésünk, hogy akkor az alapítványok és a roma felzárkóztatási programok milyen pénzekből is muzsikálnak. Esetleg szudáni vagy csádi jótét lelkek finanszírozzák ezeket? A magyar költségvetésben akkor miért is van erre elkülönített keret? Mekkora óbégatás lenne, ha ezeket az összegeket visszavonnák, ha jelen helyzetben sem jó semmi a nagy jogvédőknek. – a szerk.

barikad.hu